Popper a szerelemről

 

Jó döntés-e, elutasítani a szerelmet?

Van-e szerelem első látásra?

Létezik-e egyáltalán az Igazi?

Érdekes gondolatok SZERELEMRŐL itt: Cserebogi blogja.

Pokol és menyország a kapcsolatokban

Valahányszor vita alakul ki a kapcsolatodban, hányszor történik meg, hogy igazán meghallgatod a másikat és figyelsz az ő igényire? És hányszor gondolsz csak a saját igazadra?

Lássunk tehát egy mesét arról, hogy milyen hatással van ránk, amikor  szívből adunk a másiknak.

Istennel beszélget egy szent ember… Mondja neki:
- Uram, szeretném megtudni, hogy milyen a Paradicsom és milyen a Pokol.

Isten odavezeti a szent férfit két ajtóhoz. Kinyitja az egyiket és megengedi a szent embernek, hogy betekintsen…
A szoba közepén egy hatalmas kerek asztal volt és az asztal közepén egy nagy fazék, benne ízletes raguval.  A szentnek elkezdett csorogni a nyála.

Az emberek, akik az asztal körül ültek,  soványak és halálsápadtak voltak. Az összes éhezett.

Mindegyiknek egy hosszú nyelű kanál volt a kezében, odakötözve a kezéhez. Mindegyikük elérte a ragus tálat és vett egy kanállal. De mivel a kanál nyele hosszabb volt, mint a karjuk, nem tudták a kanalat a szájukhoz emelni.
A szent ember megborzongott nyomorúságukat, szenvedésüket látva.

Isten ekkor azt mondta:
- Amit most láttál az a Pokol volt.

Majd mindketten a második ajtóhoz léptek.
Isten kitárta azt és a látvány, ami a szent elé tárult, ugyanaz volt, mint az előző szobában. Ott volt egy nagy kerek asztal, egy fazék finom raguval, amitől ismét elkezdett folyni a szent ember nyála.
Az emberek az asztal körül ugyanúgy hosszú nyelű kanalat tartottak a kezükben. De ez alkalommal az emberek jól tápláltak, mosolygósak voltak és nevetve beszélgettek egymással.

A szent ember felkiáltott:
- Én ezt nem értem!

- Ó, pedig ez egyszerű – válaszolja Isten – ez igazából csak ‘képesség’ kérdése. Ők megtanulták egymást etetni, míg a falánk és önző emberek csak magukra gondolnak.

Autogén Tréning képzés

A Román Pozitív Pszichoterápiás Egyesület szervezésében Schultz-féle Autogén Tréning csoport indul novemberben, Kolozsváron

Minden jelentkezőt szívesen látunk!

Mi az autogén tréning lényege?

Rendszeresen, tréningszerűen végzett gyakorlat, amely során a teljes ellazultság testi és pszichés állapota érhető el.

Kinek szól az autogén tréning?

• Mindenkinek, aki szeretné megtanulni és bárhol, bármikor tudatosan alkalmazni a módszert teste ellazítására, szellemi és közérzeti állapotának megnyugtatására.
• Pszichológusoknak, szociális munkásoknak, magas pszichés terhelés alatt dolgozó személyeknek
• Vezetőknek, menedzsereknek
• Trénereknek, előadóknak, rendszeresen “szereplő” személyeknek
• Saját teljesítményüket fokozni kívánó személyeknek.
• Tanulóknak, képzésben résztvevőknek, rendszeresen vizsgázóknak, sportolóknak.

Mire leszel képes ha megtanulod?

• Könnyebben és tudatosabban elérni a belső nyugalmat
• Csökkenteni a stresszt, a szorongást és a fájdalmat
• Növelni a teljesítményt és a személyes célokat hatékonyabban elérni
• Javítani a koncentrációs, tanulási és emlékezeti képességeket
• A nemkívánatos szokásokat leépíteni és új, pozitív szokásokat kialakítani

A képzés  időtartama: 4 hónap; a találkozások gyakorisága hetente egyszer 2 óra

A helyek száma: 10-12 személy/csoport

Anyagi befektetés: 30 RON/találkozó

Helyszín: Kolozsvár

Iratkozni lehet 2009 nov 6-ig

Web: http://autogentrening.wordpress.com/

Elérhetőség:

Seer Szeréna – 0757 048 569, cabinet@szerena.eu

Deiac Margit  – 0741 603 743, deakmargit@freemail.hu

A képzés befejeztével, a Román Pszichológus Társaság által elismert diplomát nyújtunk.

Hogyan vészelik át a szakítást a nők?

Mindenki talalkozott mar a szakitas fogalmaval. Szerencsesebb esetben resze volt benne, szerencsetlenebb esetben csak hallott rola.

Azert mondom, hogy szerencsesebb esetben resze volt benne, mert a szakitas, mint nagyon sok mas negativ elettapasztalat, tulajdonkeppen megerosithet, uj erzest, uj kepessegeket tanithat nekunk.

Hogyan elik meg a nok a szakitast?

Altalaban rosszul, ami ugye egy termeszetes reakcio. Senkinek sem kellemes szembenezni azzal a tennyel hogy nem eleg jo. Viszont a szakitast koveto negativ erzelmek intenzitasa tobb dologtol fugg: hirtelen tortent-e a szakitas? mennyi ideje voltak egyutt? mennyire mely erzelmek kotottek ossze oket? sejtheto volt-e hogy szakitas kovetkezik? A valaszok fuggvenyeben, az erzelmi reakciok lehetnek eroteljesebbek vagy gyengebbek, hosszabb ideig tartok vagy nem.

Ami a “tulelesben” meg fontos lehet, az az illeto no onbizalma. Ugyanis akinek kisebb az onbizalma, azt egy ilyen szakitas eleg jol osszetorheti. Ebben az esetben olyan gondolatok jelennek meg hogy: nem vagyok jo semmire, nem vagyok szep, nem vagyok csinos, nem voltam kepes mindent megtenni, masnak sem fogok kelleni, stb.

Ha egy nonek kiegyensulyozott az onbizalma, ez azt jelenti, hogy tudja mire kepes, tudja mennyit er es ettol nem tunik el a fajdalom, viszont nagymertekben csokken. Ilyen esetben egy no arra gondolhat, hogy: oke, letezik olyan helyzet hogy nem talalunk, es akkor  tiszteletben tartom, hogy ezt a parom kozolte velem; ez nem jelenti azt h nem vagyok jo vagy nem vagyok csinos, hanem csak annyit, hogy ennek a ferfinak nem en jelentem a nagy O-t; viszont vannak mas ferfiak, akiknek igenis en lennek az Igazi, es meg fogom oket talalni.

Mit javasolnak a baratok egy szakitas eseten?

• Ne sirj!
• Foglald el magad valami massal
• Keress masik pasit!
• Legy minel tobbet emberek kozott
• Tedd feltekennye
• Szerezd vissza…
• Stb.

A fenti tanacsok, barmennyire is megszokottak, ismertek es gyakran alkalmazottak, igazabol nem segitenek.

Szoval, ha szakitason estel at, nem kell minden idegszaladdal arra koncentralj, hogy: nehogy egy konycsepp kicsusszon, nehogy egyedul maradj, nehogy eszedbe jusson, hogy milyen jo is volt az ex karjaiban lenni. Sot. Ezeket jo lenne inkabb atelni.

Mit mondanak a szakemberek?

Letezik egy pszichologiai modell, amely leirja, hogy mi is tortenik ha elveszitunk valakit. Egy Elisabeth Kübler-Ross nevu, svajci pszichiater dolgozta ki, es a gyasz szakaszainak nevezte. O azt tanulmanyozta, hogy ha meghal egy szeretett szemely, mi tortenik az elokkel? Mit ereznek azok akik kozel alltak hozza? Es ennek fuggvenyeben leirt 5 szakaszt, amelyek sorban kovetik egymast, es segitenek az illeto szemelynek a trauma feldolgozasan.

Ugyanezek a szakaszok ervenyesek mas tipusu veszteseg eseten is mint a halal, tehat szakitaskor is. Egy szakitas tulajdonkeppen veszteseg. Egy fontos, szeretett szemely elvesztese. Es ha ezt egy no fel akarja dolgozni, akkor igenis at kell menjen a gyasz szakaszain, hogy utana “meggyogyult” lelekkel kepes legyen masik, egeszseges kapcsolatra.

A gyasz szakaszai a kovetkezok:

1. Tagadas – gondoljunk arra, hogy egy sokkolo hir eseten gyakran az elso reakcio az, hogy: “Ezt nem hiszem el!” Tul fajdalmas, hogy egybol azt mondhassuk: “Vege? Oke, semmi problema, megyunk tovabb.”
2. Duh – ez az a szakasz, amikor az elhagyott szemely haragszik sajat magara hogy miert is nem csinalta jobban; vagy esetleg haragszik a tarsara, nem erti, hogyan tudott az ekkora fajdalmat okozni neki; mas esetben, haragszik Istenre, vagy a vilagra, mert ugy gondolja, hogy nem erdemelt meg ilyen szenvedest.
3. Alkudozas – ilyekor hirtelen eszebe jut az embernek, hogy hatha megis van remeny. Es ilyenkor elkezd alkudozni. Egyesek megprobalnak  kozel kerulni az ex-hez, visszakonyorogni magukat. Masok Istennel alkudoznak, hogy megvaltoznak meg minden, csak kapjak visszak azt akit elvesztettek.
4. Depresszio – amint kiderul h az alkudozas nem jar sikerrel, jon a szomorusag. Ez nem igazi depresszio, patologiai ertelemben, hanem egyfajta szomorusag, megbanas, felelem es bizonytalansag egyszerre. Ez a szakasz egyuttal felkeszules a vegso lepesre, az uj helyzet elfogadasara.
5. Elfogadas – ez az utolso szakasz, amely a valtozassal valo megbekelest jelenti, es ezzel egyutt az illeto keszen all arra, hogy maga mogott hagyja a fajdalmat es uj kapcsolatokat teremtsen.

A fenti szakaszok hosszusaga es intenzitasa szemelyrol-szemelyre valtozo. Viszont mindenkepp fontos, hogy a szakitast atelo szemely ezeken a szakaszokon atmenjen, ha mebekelt szivvel szeretne tovabb folytatni az eletet.

Ellenkezo esetben, ha nem sikerul atelni ezeket a szakaszokat, akkor keseruseg, frusztracio, esetleg depresszio is fenyegetheti az embert. A baratok “tanacsai” amelyek arra buzditjak az illetot, hogy barmit tegyen meg amivel elvonja a figyelmet a fajdalomrol, sokkal tobb rosszat tesznek, mert tulajdonkeppen meggatoljak a szakitason atesett not abban, hogy atelje a gyasz szakaszait.

Kovetkezeskeppen, tessek batran sirni, gyaszolni, elbucsuzni a szep emlekektol, es vegul a fajdalmaktol megszabadult lelekkel, tovabbmenni.

Hogyan bánjunk álmaink nőjével?

A szakítás oka: jobbat találtam

Melyik az a pillanat, amikor egyik fél kilép a kapcsolatból mert talált valaki mást? Mi kell ahhoz hogy kilépjen? Miért maradna? Mikor kockáztatja meg  az illető a kilépést egy ‘másikért’?

Választ keresve ezekre a kérdésekre, olyan emberekkel beszélgettem akik egyik vagy másik oldalról érintettek ebben a témában. Sok kérdést vitattunk meg és megszületett az ötlet, hogy legyen egy cikk ami magába foglalja a lehetséges nézőpontokat.

A “gyanútlan” fél szemszögéből:

• Nem is sejti hogy a kapcsolat veszélyben van,  ezért nagy meglepetéssel veszi tudomásul amikor párja közli: vége. Ha ez az eset áll fenn, akkor vagy a párja nagyon jól megjátszodta a boldog fél és a “nagyon boldog vagyok veled” szerepet, vagy az illető igenis sejtette, csak túl fájdalmas volt elismerni hogy nem megy, és bevállalni a szakítást.
• Nem tesz semmit azért hogy megállítsa a párját, úgy érzi: megalázták, hazudtak neki (ami akár igaz is lehet) és nem érdemes visszatartani valakit aki amúgy is menni akar. De még sokáig kísérti a kérdés: Mitől jobb az a másik?
• Mindent megtesz hogy megállítsa és visszanyerje a párját. Nem tudja elképzelni a jövőt nélküle, ezért az újabbnál újabb meghódítási technikáktól, az érzelmi zsarolásig tartó skála módszereiből válogat. A kilépni akaró fél ilyenkor lehet hogy meggondolja magát, de az érintetteknek fel kell tenniük a kérdést: valóban jó ötlet megállítani valakit aki menni akar? és vajon meddig fog tartani a “meghosszabbított boldogság”?
• Megtörténhet, hogy az elhagyott fél kizárólag önmagát hibáztatja, és mély önsajnálatba merül, ami egyes esetekben enyhe depresszióhoz is vezethet; esetleg a párjára dühös, és nem veszi tudomásul a saját szerepét a történtekben; talán az “új” betolakodót látja ellenségnek, aki szemet mert vetni az ő párjára.

A “másik” szemszögéből:

• A ” másik” fél (egyesek “betolakodónak” neveznék, habár ez nem írja le teljes mértékben az illetőt) lehet hogy egyszerűen szerelmes lett és nem szamít, hogy milyen áron “szerzi” meg a kiszemelt “nagy Ő”-t.
• Van olyan “másik”, aki mély lelkiismeretfurdalással veszi tudomásul, hogy őt választják, hogy lehet “szétzúzott” egy kapcsolatot, és ez az érzés beárnyékolja a többi pozitív élményt amiben része van (lehetne); megtörténhet, hogy a leliismeretfurdalás csak addig tart ameddig véglegesen a magáénak mondhatja új szerelmét, azután magától elpárolog és marad a felhőtlen boldogság.

A “kilépő” fél szemszögéből:

• Előszőr is, ha becsületes önmagával és a másik féllel szemben, nem várja meg ameddig más karjaiba menekülhet, hanem megbeszéli partnerével, és ha nem megy, nem megy. Jöhet a “békés szakítás”.
• Ha attól fél, hogy nem fogja őt senki más elfogadni, szeretni, akkor benne marad a kapcsolatában, és ebből a “biztonságos” fészekből nézelődik kifelé, értékelvén a különböző lehetőségeket. Ha egyértelműen pozitív visszajelzést kap, akkor mer csak kilépni (ez egyeseknél egy új kapcsolat elkezdését jelenti, másoknak elég a flört).
• És még az is megtörténhet, hogy az illető személyt kecsegtetik a “másféle” lehetőségek, talán él is velük, de mégsem lép ki a régi kapcsolatából, mert így megkaphat mindent amire vágyik. (lehet hogy több személytől, de ez nem mindenkit zavar). A régi kapcsolat adhatja a megszokott biztonságot, az új viszont új kalandot, új fellángolást hoz a szürke hétköznapokba. És mért ne kaphatná meg mindezt együtt? – gondolhatná az illető érintett.

Ezek tehát a főbb nézőpontok, de természetesen létezik több másik is.  Ha megéltetek hasonlót, írjátok meg nekünk.

.

.

(kép innen: http://static.thefrisky.com/images/uploads/cheating_guy_with_two_women_062409_m.jpg)

A szeretet kifejezése

Tegyük fel, hogy benne vagy egy kapcsolatban és ki szeretnéd mutatni a szereteteted a párodnak. Sokféle módon megteheted, annak függvényében hogy milyen ötleteid vannak, hogy mit szeret és mit nem szeret a párod, hogy mennyi spontaneitás létezik az életetekben, stb.

Következik pár alapvető módszer, amivel ezt megteheted:

1. Amikor találkoztok, öleld meg
2. Oszd meg vele az álmaid
3. Mondd el hogy szereted
4. Hagyj egy szerelmes üzenetet amikor elmész
5. Szervezz olyan közös programot ami számára sokat jelentene
6. Lepd meg egy mozi-/színház-/koncertjeggyel
7. Kérj bocsánatot, ha hibáztál vagy megbántottad
8. Hallgasd meg és légy mellette, ha szüksége van támaszra
9. Tegyél meg érte dolgokat, anélkül hogy kérné
10. Légy őszínte
11. Ajánld fel a segítséged
12. Kérd fel táncolni (akkor is ha csak ketten vagytok)
13. Nevess vele a viccein
14. Főzd meg a kedvenc ételét
15. Csodáljátok meg együtt az élet apró szép dolgait (egy naplementét, egy szép tájat, kilátást az ablakból egy holdfényes ejszakán, stb)

Ha van valami különleges ötleted amit alkalmazni szoktál, megoszthatod velünk. Te mivel szerzel örömet?

.

(kep: http://2.bp.blogspot.com/)

Elengedlek. Ha visszajösz hozzám, mindig az enyém voltál. Ha nem jösz, sosem voltál enyém.

Legyen itt kezdetnek egy kis tanítás Buddhától, ami örökérvényű, és amelyet ha tudunk, betartunk és tisztelünk, növelheti a párkapcsolatunk értékét, sőt meg is mentheti azt:
“- Ez a föld az enyém, ezek pedig itt az én gyermekeim – mondja a buta, aki azt sem érti, hogy még ő maga sem az övé.”

Mi is adja egy párkapcsolat varázsát az első időkben? Szerelem, rozsaszín felhők, szexualitás, rengeteg jótulajdonság és mindenféle képesség amit rápakolunk a másikra, akár igaz akár nem. És mindezeken kívűl van még valami, amit nem szokás ide sorolni, mégis itt van, és számít: a Birtoklás Hiánya. Nagybetűvel írom, mert fontos.

A kapcsolat elején még semmi sem biztos: hogy milyen lesz, mennyit fog tartani, ki viseli majd a kalapot, hány kompromisszumra lesz majd szükség, stb.  Nem létezik még a “Mi” fogalma, a közös programok rendszeressége és az egyéni programok szabályai.

És mindezeknek a dolgoknak az a természetes következménye, hogy nincs vagy kevés az elvárás. A felek nem birtokolják egymást; egymás szabadidejét, kapcsolatait, terveit, reményeit, álmait. És ez így szép. És szép is maradhatna, de…

…telnek múlnak a hetek, hónapok. És lassan fontossá válik a felek számára, hogy egymás terveit, tetteit, életét birtokolják, a másik személyt téve felelőssé a saját boldogságukért. És egyszercsak azt veszik észre, hogy oda a rózsazsín felhő, oda a tűz, oda a varázs. Maradtak a viták, a szomorú esték, a gyanakvás, a féltékenység, a szakítás.

Szerencsére nem mindenkivel történik ez így. Vannak párok akik mindig is tudták vagy megtanulták azt, hogy mennyire fontos az ember szabadsága.  És ami még fontosabb, nemcsak tudják, hanem tisztelik is egymás szabadságát.

Lehetséges, hogy valaki azért nem csalja meg vagy nem hagyja el a párját, mert úgy érzi, hogy rá van kényszerítve. Viszont boldog kapcsolat félelelmből, gyávaságból vagy sajnálatból, nem létezik. Nem Létezik.  Nincs kivétel. Mennyire más tudni azt, hogy nem azért nem hagy el mert Te  megtiltod hanem azért, mert Ő így akarja. Ő így döntött. Szabadon.

Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig. S ha képtelen vagy továbbadni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod, eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad. (Anthony de Mello)